Az a kisgyermek, akit annak idején magad mögött hagytál, és akit mostanában oly erővel próbálsz elfelejteni, még mindig megnehezíti életedet, Bak. Miért tagadod olyan makacsul azt az édes és érzékeny részedet, amely felnőtt életedben is időről időre felszínre tör? A belső gyermek elnyomása feszültséget és önvádat szül, és gyakran éppen ezek a régi sérülések tartanak vissza. Ha viszont kedvesen és nosztalgiával emlékezel a gyerekkorodra, könnyebben elengeded a hibáidat, hiányosságaidat és komplexusaidat. Néha már egy mosoly is elég ahhoz, hogy oldódjon a szorongás, és újra elfogadóbbá, szeretetteljesebbé válj önmagaddal szemben.
A családod arra ösztönöz, hogy újragondold hosszú távú terveidet, Halak....
